Nooos igen.. Igazából tegnapelőtt volt, de ami késik nem múlik... BOLDOG SZÜLINAPOT HAPPINESS IS HEALTHY - YOU ARE WHAT YOU LOVE <33
Durva.. Ez eddig a leghosszabb blogom/honlapom. Nagyon örülök, hogy megélte az 1 évet, és még sok sok ilyet kívánok. Micsoda forever alone duma.

Nem tudom, mit mondhatnék. 1 éve ilyenkor még bőven felvételi előtt voltam, nagyon sok dolog volt bizonytalan. Az is, hogy mit kezdjek a bloggal. Mit írjak. Akkor még csináltam 'sorozatok', de most meguntam őket. :D Majd lehet egyszer folytatom. Na mindegy. 
1 év alatt 122 bejegyzést sikerült kreálni,remélem sikerül ezt a következő időkben megugrani vagy mi. Szóval jó lenne gyakrabban posztolni. Amit nagyon köszönök nektek, hogy több, mint 10000 látogató jött, wooow.
1 év alatt rengeteg ember ismerte meg a történetem és én is sok új, ülönböző személy ismerhettem meg, aminek nagyon hálás vagyok. Szuper érzés egy 'közösséghez' tartozni. Már csak 5 percet bír a gépem, és ihletem sincs, szóval inkább elmegyek aludni, ha valami eszembe jutna, azt holnap megírom. Puszi mindenkinek, köszönöm, hogy olvastok és köszönöm blog, hogy még mindig élsz :DD <333

Már csak napok vannak hátra 2015-ből, ami amúgy fel nem tűnt egészen addig, amíg fel nem látogattam a blogokra. Már nagyban olvashatóak a idei év összegzései, szóval úgy gondoltam itt az ideje, hogy elkészítsem én is.

Nos...2015. Hogy is írhatnám le röviden? Gyors? A változás éve? Az év, amiben a mindennapjaim gyökerestül megváltoztak? Nehéz kérdés.
Az év elég reménytelennek indult. Lelkileg egy roncs voltam (surprise, egy 13 évesnek is lehetnek érzései). Viszont olyan február környékén jött egy barátnőm, akinek nagyon hálás vagyok. Elkezdtünk beszélgetni, elárultam neki olyat, amit másnak nem, nagyon fontos szerepet játszik azóta az életemben. Március végén megműtöttek. Ez itt már egy jó pont nekem, ugyanis egészen addig rettegtem a műtétem gondolatától is. Januártól egészen májusig nem is ültem lovon. A nyaram nagyon sűrű volt, rengeteg időt töltöttem barátokkal, illetve a család egyes tagjaival. 2015 nyarán indult be nálam a Fall Out Boy rajongás is. Augusztusban tettem meg az eddigi legnagyobb utazásomat, méghozzá az USA-ba. Ééééés elkezdődött a suli, az utolsó év. Amikor ebbe belegondolok összerándul a gyomrom. Nagyon rossz érzés tudni, hogy a suli után már nem fogjuk úgy tartani a barátokkal a kapcsolatot, mint most. Tudom, hogyha egy barát igazi barát, akkor nem vész el a kapcsoalt. De attól még nem lesz olyan szoros. Rettentően félek. Másrészről pedig örülök. A ballagást már nagyon régóta vártam, illetve az új iskolát is. Új emberek, új környezet. Nagyon izgi. Visszatérve az eredeti témához. Idén, így a suli kezdete után jöttem rá, hogy nagyon szeretem őt. Fhúúú, egy 14 éves tud szeretni, surprise megint! Szóval rájöttem, hogy ő tényleg mindig itt van velem, ha félek mindig elfeledteti velem az okát, megnevettet stb. Nem fogok nyálas szöveget írni, mert nem szeretem a csöpögős dolgokat :'D Suli ügyileg rettentően megváltoztak a tanulási eredményeim. Mindig is -na jó, 6-ban nem- jó tanuló voltam, de idén... Nem szeretnék semmit se elkiabálni, de olyan dolgokból állok ötösre, amiket sose gondoltam volna. Mondjuk matekból nem. Lol. Szeretném, hogy továbbra is ilyen maradjon -a szóbeliig. Szintén idén kezdtem el a röplabdát, ami meglepően elnyerte tetszésemet. 2015. szeptember 27-én pedig sikeresen létrehoztam szeretett blogomat!
Nagyjából így tudnám leírni az idei évemet.

Még az év elején eldöntöttem, hogy a 2015-ös örömöket, jó dolgokat összeírom egy kis dobozkába. Nos, ma megnéztem a kis cetliket, és ha jól számoltam 156 db-ot sikerült összegyűjteni. Nyilván ebbe sok dolgot nem írtam bele, pl. nem írtam, hogy milyen helyeken voltunk az USA-ban, csak egyetlen egy cetlit -pontosabban kettőt lol- dobtam a kis dobozkámba.
Ebből a 156 apró örömből 66 kapcsolódik a barátokhoz, 31 a családhoz, 10 a sporthoz és 23 a sulihoz (köztük volt két "5-ÖS MATEK TZ" is.Az igeeen barátom, az igen)

Mit is várhatunk a 2016-os évtől?

• felvételit -de jó nekem-
• új sulit
• új barátokat
• új lovasiskolát
• két német nyelvvizsgát
• német csereutat -remélhetőleg-
• német tábort
• ballagást
• rengeteg lazsálást felvételi után :D
• még több bejegyzést *w*

Összeségében szerintem király évet tudhatok magam mögött, nagyon remélem, hogy a 2016 még jobb lesz, mindenesetre kívácsian várom.
Nektek hogy telt az évetek, hogyan tudnátok leírni egy szóban? c:
 

És sikeresn túlvagyunk a 2015-ös karácsonyon. Remélem mindenkinek szépen teltek a napok, és mindenki jó sok bejglit evett. :D 
Nekünk idén teljesen más volt a karácsony..Eltértünk a hagyományoktól, ami nekem igen csak szokatlan. Nyilván a két naaaagy naaagy nővéremet nem érdekli, hogy mi van, viszont az mást sem érdekel, hogy én inkább a hagyományokhoz ragaszkodom. Mindegy is, igazából nem nagy trauma, csak azét mégis rossz valahol. 24-én ebédre tészta volt -számomra- lazaccal. Szokásomhoz híven megint nem bírtam megenni, így később meg is kaptam, hogy nem is eszem. Lol majdnem. Ebéd után az ajándékaimat -amiket vettem/készítettem- elhelyeztem a fa alatt. A nővérem barátja nálunk ebédelt, viszont utána mennie kellett. De még mielőtt elment beállított pár ajándékkal. So nice. Estefele az xy-lányok (asszem ez lesz itt a vezetéknevem:D) összegyűltek a szobámban. Ilyen is rég volt. Aztán már a 'Jézuskának' rég meg kellett volna érkeznie, nem tudom hol járt, szerintem dugóba keveredett vagy nem tudom. De mindegy is. Egyszer végül megérkezett. Az ajándékok kibontása-fotózása (elmaradhatatlan) után leültünk vacsorázni. Megint lazac volt meg libamáj -ez minden évben-, ami azért még mindig finom. Mármint a lazac.

Karácsony első napját a nagyszüleimnél töltöttük, ahol az unokatesók is ott voltak. Miután elimádkoztuk a létező összes imát, koccintottunk, majd ajándékoztunk. Utána pedig jött az ünnepi ebéd. A nagyszüleim megint kitettek magukért, rengeteg finomság volt az asztalon.
Nektek hogy telt a karácsony?Miket kaptatok! c:

Sziasztook, megszállottja lettem ennek a kihívásnak, szóval ma is csinálok egy részt belőle. Holnap viszont már nem ez lesz, hanem kicsit írok a karácsonyomról. :3
A 'Lista'  (1.) alcím alatt az utolsó pont : Egy dolog, amit szeretsz és egy, amit utálsz a lakhelyedben

Amit szeretek - Nagyon szép és modern szerintem a lakás, illetve a szobám ezerszer nagyobb, mint az előző házban volt. Ezt imádom. :)

Amit utálok - Najó, ez nehéz... Ugyanis két dolgot is tudnék mondani. Bááááár az egyik az már javulóban van, szóvaaal. Társasház. Utálom. Ebből következik több rossz dolog is.. Nem lehet hangoskodni (ami nekünk nehéz) illetve, hogy nincs kertünk. Fhúú azt borzalmasan utálom. Nekem kell a szabad -nem a közös kert-, és még egy dolgot következtethetünk ebből. Nem lehet kutyát tartani (olyan igazán nagyot). Nem jó ez így. De majd egyszer újra fogok én kertesházban élni. c: Egyébként szeretem a mostani lakást is, csak hát lakááás.

Mindig úgy sajnálom, mikor véget ér a Karácsony. Sőt, egy kicsit azt is sajnálom, amikor már történik. Várni szeretem.

Mindenkinek nagyon boldog karácsonyt kívánok! Remélem szépen telnek az ünnepnapok! :*
Ma folytatom a kihívást.

5 dolog, amin nem változtatnál/amit szeretsz magadban

1. szemem színe
   régen nem szerettem, mert nem kék -:)-, de már rájöttem, hogy szép tud lenni a zöld is
2. becsületességem
   nem szokásom átverni az embereket, nem is bírnám megtenni
3. őszinteségem
   a becsületességhez kapcsolódva.. nem lennék épes hazudni -nyilván azért kicsiket füllenteni tudook, de akkor se érzem jól magam-, illetve azt is szeretem magamban, hogy a barátaimat tényleg őszintén szeretem
4. lábam
   nincs nagyon bajom vele
5. fogaim
   más esküszöm nem jutott eszembe:D lehetnének rosszabbak is

Mintha szavakkal játszani nem annyi volna, mint magával az élettel játszani.

Boldog 50. posztot! c: Ennek örömére folytatom a kihívást!

5 dolog, amin változtatnál/amit nem szeretsz magadban

1. csípőm
   nagyon nem szeretem, mert az borzalmasan undorítóan néz ki rajtam, az az amitől én nem érzem magamat jól a bőrömben,de még csak lefogyni se tudom.:D
2. hajam "állaga"
   alapból nem lenne baj a hajammal. Dús - nagyon durván -, hullámos, hosszú, de olyan széna hatást kelt, ami miatt nagyon ronda
3. arcbőröm
   csak annyit tudok rá mondani, hogy skizofrén
4. ingerlékenységem
   apró dolgoktól idegbeteg tudok lenni. Legyen az egy apró kis hangeffekt vagy egy kevésbé kedves gesztus.
5. hiszékenységem
   ez alapvetően nem is olyan rossz tulajdonság, csak néha nem jön jól a 'mai világban'
    

Hogysem tíz barátot szerezzek képmutatással, inkább szerzek őszinteségemmel száz ellenséget.

15 +1 random dolog rólam

1. régen rengeteg oldalam volt
2. YouTube csatornámra rendszeresen töltöttem fel videókat
3. félek idegen helyen egyedül aludni
4. kisebb koromban rendszeresen vérzett az orrom
5. nem találom a neogranormont, pedig nagyon kéne
6. borzalmasan hiányzik a lovaglás
7. nem szoktam nagyon kérni semmit a szüleimtől
8. nagyon szeretem karácsonykor odaadni az ajándékokat
9. szeretek rajzolni, de sosincs ötletem
10. képes vagyok a legkisebb dolgokon is sírni
11. nagyon önnyen fel lehet húzni
12. az ér szó hallatán kiráz a hideg
13. a suli nagyon durván kiakaszt
14. van egy tengerimalackám
15. imádok énekelni, csak nem tudok
    +1 nagyon nem szeretem a törit

Let go of those who bring you down and surround yourself with those who bring out the best in you.

Sziasztok 2.0! Igeeeen, sikeresen kitörlődött a már megírt posztom, de nem baj! Úgy döntöttem, hogy egy kihívást fogok megcsinálni. Biztos, hogy nem minden napra fogok hozni egy pontot, de nem adom fel!

A kutya felnéz az emberre, a macska pedig lenézi az embert, de egy türelmes ló úgy tekint rá, mint egyenjogú partnerére.

Sziasztok! Egy régóta tervezett poszttal jövök ma nektek, aminek témája nem más, mint a lovaglás! Juhhuuu!
Még korábban leírtam a lovas történetemet, itt elolvashatjátok!

Sajnos vannak emberek (és mindig is lesznek), akik leszólják ennek a sportágnak a gyönyörűségét, értékét, és bizony a nehézségét. A lovaglás egy nagyon veszélyes és nehéz sport, bárki bármit mond.Gondoljunk csak bele... egy élőlénnyel kerülünk kapcsolatba, vele kell összehangolódni, és egy nyelven beszélni, melyet a ló és lovas egyaránt ért. Van egy videó, amelyet egyesek szintén csak röhelyesnek tartanak, PEDIG hatalmas igazság van benne, szerintem érdemes megnézni. KATT IDE!

Sokaknak a ló csak egy állat, de nekünk lovasoknak nem. A lovak a társaink, a barátaink. Vannak, akik félnek a lovaktól, mert rúg, harap, ledob. A lovak nem szörnyetegek. Ha megharap, megrúg azért van, mert menekülő állat, és van oka rá. Például ha valaki felzaklatja őket. A másik tévhit pedig, hogy a ló ledob csak úgy magától. Először is a ló nem dob le minden jött-mentet. Najó, inkább nem a ledobot használom, mert borzalmasan irritál ez a szó. A ló nem dob le senkit, csak a lovas esik le. Van különbség.

Ha a ló és a lovas összhangban van, csodálatos dolgokat tudnak elérni. De ehhez idő és munka kell (meg pénz hehehe). A ló bizalmát el kell nyerni. Figyelembe kell venni, hogy ő is élőlény, ő is elfáradhat, ő se tud mindent megcsinálni.

Van egy videó, amin mindig sikerül eslírnom magam. Röviden arról szól, hogy egy lány meg szeretne menteni egy olyan lovat, akire a többiek azt mondják, hogy esélytelen, el kéne altatni. A lány nem adja fel, meg szeretni adni neki, hogy éljen és boldog legyen. Rengeteg munkával, de végül felépült a ló. Nagyon szívszorító látni, hogy mennyit szenvedett, de végül boldog lesz a egész történet, mikor lehet látni rajta, hogy igazán él és virul. Mert ő és a lány sem adta fel.

KATT IDE

Ezután a komoly videó után még csatolok nektek párat, amiben megláthatjátok, hogy a lovaglás mennyire gyönyörű és mellette jó szórakozás is. C:

Living Louder

Trick Time

My Teenage Dream

Summer Riding Camp

Hall Of Fame

Születésnap - az egyetlen nap az életedben, amikor a szüleid boldogok voltak, miközben te sírtál.

Egy ideig egész jól ment ez a mindennapos bejegyzéses dolog. De végül ez is kudarcot vallott, de jó! Na mindegy, most itt vagyok.
Az utolsó 2015-ös sulihetet még túl kellett élnem (ének tz, földrajz doga, irodalom felelések, olvasónapló), és kijelentem: az biztos, hogy idén már nem halhatok meg suli-szindrómában! Ezaaaz. Majd jövőre. :D Egyébként már nem volt olyan kemény hét, mondjuk a drága magyar tanárom nagyon elhitte, hogy még tanulunk az óráin. Fhuuuu, nagyon felidegesített az a nő. 

Pénteken volt az osztálykarácsony, ami szintén nagyon hangulatosan zajlott (kockulások). Először is a "fánk" három ágból állt. Nem baj, azért aranyos volt. Körbeültünk, és szokásunkhoz híven jellemeztük az általunk húzott emberkét. Én egy lányt húztam, nem vagyok nagy barátnők, de nem rossz a kapcsolatunk. 
Engem a következővel jellemeztek: "akivel alsóban nagyon jóban voltunk - itt már tudtam, hogy én vagyok a kiválasztott -, kedves, szép és szereti a lovakat" Mindjárt elpirulok c:

Kaptam egy doboz Ferrero Rochert, amit sikeresen aznap be is zabáltam, illetve egy parfümöt. Rajta kívűl még megleptek a kedves barátosnéim ajándékokkal - nyugalom, én is őket - :

• bögre
• papír tele közös dolgokkal, poénokkal
• bögre 2.0
• fülbevalók
• hajbavaló masnik
• EGY DOBOZ ROHADT JÓ CSOMAGOLÁSÚ ÉS FINOM CSOKI
• kép
• egy igazán király skrillex logó festett háttérrel
• rágógumis ajakápoló
• Jelly Belly
• közös kép, mellette közös élmények
• egy füzet az összes közös aranyköpéseinkkel

Igazán kitett magáért a barátnős Jézuska. :D 
Az ajándékozás után filmet néztünk - pontosabban néztek - és sütiket zabáltunk. Én és a legjobb barátnőm, illetve pár fiú hátul kockultunk. Szeretem a sulis karit, olyan meghitt :'). Amúgy tényleg nagyon szeretem.

Tegnap este már nagyon fáradt voltam, ezért 10, fél 11 körül mentem volna aludni, de.... Mikor elköszöntem tőle mondta, hogy én el ne menjek, meg direkt ír, hogy rezegjen a telóm és ne aludjak. Érzem én a törődést <3 :DDDDD. Mivel nem hagyott aludni, és amúgy is nagyon szeretek vele beszélni, fent maradtam még éjfélig, és beszélgettünk. Mindenféléről. Olyan jó volt, csak attól féltem, hogy kikotyogok valami olyat, amit nem kéne, ugyanis velem fáradtan beszélgetni igazi hazugságvizsgáló. Vagy mi. Szóval olyankor képes vagyok bármit elmondani.

A mai napon rávettem magam a rendrakásra és az ajándék készítésre is. Kitaláltam, hogy a nagyszüleimnek illetve apának és anyának is festek valamit. Eddig az 1. sikerült megvalósítani. Nekik lovat művészkedtem naplementében. Szerintetek hasonlít egy lóra? Tudom, nem profi, az átmenetek se egyenletesek, de tőlem ez is szép munka, büszke is vagyok erre. :D

Holnaptól újra visszatérek, ráadásul egy izgi témával, amit már nagyon vártam, hogy megcsináljak.
Legyen szép szünetetek, pihenjétek ki magatokat! :*

Csak a győzteseknek szabad sírni.

Végre sikerült leülnöm megcsinálni a karácsonyi taget, szóval fogadjátok szeretettel. :D Amúgy, ha valaki meg szeretné ezt csinálni, csak nyugodtan. ^^

1. Csomagolópapír vagy ajándéktasak?
Imádok csomagolni -még ha nem is jön össze-, viszont általában olyan ajándékokat veszek, amiket nem lehet normálisan becsomagolni, ezért a zacskónál maradok.

Sima,azok közül is a fehér.

Csak hallgatom, hogyan dobog szivem,
s hideg borúval bámulom magam,
mint a vasúton az első beszállót,
kit fáradott közönnyel megtekintünk.
Hogy később mindörökre elfelejtsük.

Always be yourself, express yourself, have faith in yourself. Do not go out and look for a successful personality and duplicate it.

Gyerekek.... Engem annyira felbaszott ez a gép.. Nem tudom mostanában mi van vele, de folyton lefagy, és kiírja, hogy összeomlott a böngésző. Hát menjen a jó büdös fenébe! Egyébként épp írtam egy karácsonyi taget, már majdnem kész voltam, erre ez az idióta kilépett. És természetesen máskor 1 betűt is írok, és elmenti piszkozatként, most nem mentett el semmit. Jaj de jó! Szóval most elment rendesen a kedvem, majd holnap megírom újra.

Nem szabad mindig harcolni. A továbblépés a legjobb bosszú.

Talán ezért érdemes élni: kiállni a zivatarba, fedetlen fővel, csapzott hajjal, várni az istennyilát és az égzengést, farkasszemet nézni a sötét éggel és a felhőkkel, tudni, hogy Valaki a kezében tart, a tengeren is, mikor a hajók árbócán megszólal a lélekharang…Szépen, igazán kellene elpusztulni. Zuhogj csak, végzet, zivatar.

If you can dream it, you can do it.

Szeretem, amikor a tanárok nem tudnak reálisan osztályozni.
Rendesen kiakadtam ma, még akkor is, ha nem egy nagyon fontos tantárgyról van szó. Tesin leosztályozták a kosarat, és 4-est kaptam. Jaj, de mégis hogyan! Végig rohangáltam össze-vissza, szereztem labdát, sőt, még el is seggeltem azért, hogy elvegyem. A "meccs" végére hulla voltam, majdnem elájultam, de a tanár szerint én inaktív voltam. Mi van? Többen is mondták, hogy tényleg játszottam végig, de a tanár nem leszarja? De. Ez miért jó? És nem csak velem csinálta ezt amúgy, hanem más osztálytársaimmal is, akik kitettek magukért rendesen... De olyan csaj 5-öst kapott, akinek a két keze között ment át a labda, és végig egyhelyben állt. PErsze, mert ő a másik osztályba jár, és a másik osztály mindig szebb és jobb. A vicc pedig az, hogy nem most írok először a tesi tanárról. Nagyon nem szeretem, a semmiért kezd el kiabálni velünk, borzalmasak az órák. Néha jó fej, de alapjáraton... Pfhuuu...

Egyébként ma törin a továbbtanulásról beszélgettünk, nagyon jó fej a tanár, mármint lehet vele beszélgetni. Kimazsoláztuk, hogy ki hova szeretne menni, milyen érdekes, hogy mennyien szeretnének adott helyekre menni, hogy miket nézzünk, mikor sulit választunk stb..
Nagy rettegésben élek már, mert másfél hónap, és itt a felvételi, én meg még mindig nem tudom a matekot! Nagyon remélem, hogy menni fog, mert nekem ez nagyon fontos. Vannak olyan osztálytársaim, akik tesznek az egészre, de nekem ez tényleg nagyon számít. De a valódi okát nem is tudom. Talán azokból jöhetet az egész, amiket hallottam apa-nővérem között. Erről is fogok majd egyszer írni, már várom is, hogy eljussak odáig, de egyszerűen nincs időm. Ma is 2 órán át írtam egy német levelet. Gondolom lehet érezni az írásomon, hogy kimerült, összeszedettlen vagyok, szóval nem szeretnélek titeket ezzel tovább fárasztani.

Ha ma nem izzadok meg, holnap a könnyeim áztatnak majd.

Vasárnap kint voltunk a nagyszüleimnél, ahol ott voltak az unokatestvéreim. Tudni kell, hogy nagyon nagyon szeretem őket.
Mikor megérkeztünk, rögtön leültek a kanapére, és elkezdték nyomni a telefonjukat. Komolyan, szerintem azt se tudták, hogy ott vagyok. Az unokatestvéreim, akikkel keveset találkozom, akiket annyira szeretek, teljes mértékben tesznek rám. De a telefonjukat már annál inkább imádják. Tök jó. Nyilván nem azt mondom, hogy én nem szoktam telefonozni, mert nyilván szoktam. De szerintem az elég bántó tud lenni, ha az ember nem figyel a másikra azért, mert épp egy másikkal beszél facebookon, akivel máskor is tudna.

Az meg a másik, hogy nem is beszél senkivel, hanem játszik, mert nyilván máskor nem tud.

Tudom, nem lett egy hosszú bejegyzés, de ezt már ki kellett engednem magamból.

A negative mind will never give you a positive life

Sziasztoook!Úgy gondoltam, minden egyes nap kiteszek egy idézetet, gondolatot, versikét, így "adventi naptárként". Nem biztos, hogy minden nap lesz valami friss tartalom, de ilyen kis szövegecske és kép lesz! c:

Ééééés, karácsonyi zenék hivatalosan is "ON"! Igen! HA látnátok a szobámat, esküszöm azt hinnétek, hogy már karácsony van. Szerintem nem is kell nagyon utalgatnom tovább, rájöhettetek, hogy most következik a kedvenc időszakom. De addig még van pár óra, szóval egy gyors hónap összegzőt összedobnék.

• sport: Sajnos novemberben nem voltam lovagolni, viszont a röplabda edzésekre majdnemhogy rendszeresen jártam. Ugyebár volt, amikor sikerült bakizgatni, és nem jutottam el. Egyéb dolog ami sporthoz kapcsolatos, az az a "naponta 5-tel többet csinálok" dolog volt. És büszkén bejelenthetem, hogy nagyon jól megy, és még fogytam is, jóó nem sokat, de valamennyit igen.
• suli: Voltak csalódásaim, de összességében jó jegyeim voltam. Az átlagom ebben a hónapban -magatartás, szorgalom nélkül- 4,57. Összesen 19 jegyet kaptam, amiből 12 5-ös, 6 4-es, és egy 3-mas.
• csalódás: Őszintén fogalmam sincs. Talán a történelem 4-es dolgozatok, illetve a gyakori kiborulásaim, bőgéseim. Említettem mrá, hogy gyenge lelkem van?
• legjobb élmény: Woohoo. Hát az egyik nagyon jó dolog ebben a hónapban, az a legjobb barátnőmmel a Marie Claire Fashion Days volt, és a másik pedig természetesen a bécsi tanulmányi kirándulás. Nagyon élveztem.
• sorozat/film: Olyan gyorsan teltek a napok, hogy egyszerűen nem volt időm semmit se nézni. Annyira szomorú, szóval ide nem tudok most írni semmit.
• zene: Ebben a hónapban jelent meg az általam eddig legjobban várt mashup, a Popdanthology következő része, a 2015-ös évi. Örömömre két rész is született, hallgassátok meg őket! Popdanthology 2015 I, Popdanthology 2015 II
• leglátogatottab nap a blogon: 11.07.,amikoris 48 (!!!) ember kattolt az oldalamra. Igaz, ekkor kint volt a szerkesztő ajánlatában a blogom, sajnos mióta kikerült onnan, nagyon megcsappant. Szomcsi.
• egyéb: Szintén az új design-t tudnám idesorolni. Nagyon büszke vagyok magamra, szerintem szép lett, bár nem teljesen saját munka, de sokat szerencsétlenkedtem vele.

Ez a hónap egyszerűen olyan gyorsan elment, hogy még csak pislogni se tudtam. Rengeteg esemény volt. Amúgy vicces, mert az előző hónap összegzőt is "éééééés"-sel kezdtem. Talán kicsit egyhangú volnék?

És élve hazajutottam! A világon semmi gáz nem volt Bécsben, szóval megszívták azok, akiket nem engedtek a szüleik. 

Valóban rég voltam jelen, ennek oka az volt, hogy természetesen későn értem a héten kb mindig haza, pénteken meg fél5kor keltem, és szombaton este értem haza, ma meg szintén csak most ültem gép elé.
Bécs egy szóban fantasztikus volt. Először nagyon féltem, hogy ugye nem lesznek ott azok, akik miatt annyira vártam, meg hogy egyedül leszek végig, de nem. Mindig voltam valamelyik barátnőmmel vagy barátommal, és ami meglepő, hogy volt amikor a másik osztályból beszélgettem vagy hülyültem valakivel.Ez azért meglepő.

Pénteken meglepően frissen ébredtem, bár ez nem tartott sokáig. Az út szokásosan jó volt, vonattal mentünk, egy négyesben ültem, tök jól elszórakoztunk. Mikor odaértünk, meglátogattuk a szemétégetőt, a Schönbrunn kastélyt, a Prátert és a Duna-tornyot. Mindegyik nagyon tetszett, a legjobb.. fhuuu. Nem tudom.. Annyira jó volt mindegyik. Egyébként az egyik évfolyamtársam rosszul lett-a részleteket kihagynám-, ezért odamentek érte, még mielőtt elfoglaltuk volna a szállást, amit egyébként a torony megteintése előtt tettünk meg. A szállás jobb volt, mint amire számítottam, nyilván nem egy 5*-os hotel volt, de normális volt. Az egyetlen dolog, ami fura volt, az az, hogy egy 6 ágyas szobában EGY DARAB elérhető konnektor volt. 
Mikor mentünk vissza a toronyból, ami amúgy nagyonnagyonrohadt magasan van, és volt kávéautómata, elég sokat vártunk a buszra. Őszintén nem bántam. Annyira jól szórakoztunk! Mindenféle "kop kop"-os poént elsütöttünk, körben táncoltunk, énekeltünk, meg ilyenek. Jó volt nagyon a hangulat. A buszon amúgy megfogta egy részeg csávó a fejem. :( És az egyik osztálytársam meg azt mondta neki, hogy Kazahsztánból jöttünk. Bár szerintem annyira be volt csiccsentve a csávó, vagyis csávók - mert hát többen voltak btw-, hogy simán elhitték. LEL.
Másap negyed8kor keltünk, a poén meg az, hogy fél12kor feküdtünk le. Fasza. Először a Bécsi Természettudományi Múzeumot látogattuk meg, ami hihetelenül tetszett. Nagyon érdekes volt, a dolgok nem csak ki voltak állítva, hanem voltak érdekes illusztrációk. Vagy hogy is nevezhetném őket. Ezután elmentünk a Stephansdomhoz, ott felmentünk a kisebbik toronyba. Gyerekeeek, olyan tériszonyom volt. Pedig én nem szoktam félni, de most valamiért mégis. Nagyon. Még voltunk egy Manner boltban, ahol amúgy Mozart golyót vettem, de nem baj. Meglátogattuk a Hundertwasser lakóházat. Úristen. Az nagyon nagyon tetszett. Eleve érdekes Hundertwasser stílusa, hogy minden görbe, és olyan színes, mégis fekete fehér. Nagyon gyönyörű. Ami kiemelkedően tetszett, az az volt, hogy még a járda is dimbes-dombos volt. Ezt mindenképp érdemes megnézni.

Egyébként, ha valaki megy Bécsbe, mindegyik felsorolt helyet ajánlom, és azt is, hogy öltözzetek fel rétegesen. De úgy igazán. Nem egy harisnyára, és egy trikóra -khmm,khmm- gondolok. Tényleg. Mert borzalmasan hideg van kint.