Health and Fitness

Következő témánk az angol könyvben. De miért is hozom ezt a médiában elkerülhetetlen, ám tág fogalmat? Aki régebb óta követ, az tudhatja, mekkora szerepet játszikaz életemben, sunyiban, akár elrejtőzve, de mindig ott kukucskált.

Ha esetleg véletlen tévedtél ide, megpróbálom röviden emlesélni...

Nekem az életemben mindig szerepet játszott a sport. Egészen 5 éves koromtól kezdve űzök valami mozgásformát, legyen az torna, röplabda, lovaglás stb.. Heti 2-3 mozgás mellett hatalmas hobbim volt az evés, és hát nagymamám nevelt fel nagyjából, ő pedig nem a diétás ételeiről volt híres [értsd: minden pénteken kb 40 db palacsintát sütött le]  Engem amúgy kiskoromban nem zavart, hogy nem vagyok vékony (félreértés ne essék, elhízva se voltam, de azért volt egy sörhasam), bár visszagondolva már akkor észlelhető volt lrzelmi evés. 13 évesen volt egy pillanat, mikor hazajöttem suli után, ebédeltem, és észre vettem, hogy nem vagyok képes abbahagyni az evést. Sosem. Ekkor 59 kg voltaam a 160 cmhez.
Itt nagyon megijedtem.Megpróbáltam picit visszafogni, de still nem volt semmilyen nagy nyomás rajtam. Egyébként ebben az egy évben nem sportoltam. Következő évben elkezdtem röpizni, kicsit egészségesebben enni. Ez egyszerűbb is volt, mert nagymamám már nem élt, szóval nem főzött rám, ehelyett anya csinált sok zöldséget stb. Itt le tudtam adni 2 kilót. Mellékes történet, bár fontos lesz, hogy én 8 éves koromban találkoztam először a már nem egészséges szorongással, ez azóta nem hagyott el, illetve 11 éves korom óta elég nyomós depresszív hajlamaim vannak.
8-ban Németországba utaztunk cserére, itt volt olyan először, hogy a szorongástól nem tudtam enni. Nagyon szerettem a cserémet, viszont ebben a korban ők már buliztak "elzüllöttek", mi pedig elég rövid pórázon voltunk tartva a suliban, szóval nekem 14 évesen a hétfő délutáni ivászat és cigizés nem feküdt. Mikor megkérdezték, hogy éhes vagyok e, egyszerűen mondtam, hogy nem köszönöm. Itt szerintem nem fogytam, max 1-2 kilót, de az arcomon egyértelműen meglátszott. Ez tetszett... Itt kezdődtek a bajok, beindult a folyamat. Elkezdtem egészség mániás lenni, ami önmagában nem rossz, próbáltam a mű kaját megvonni, ezért lettem eleinte vegán, vagy csak hajaztam arra. Nyár alatt 10 kilót legalább fogytam. Ekkor már nem volt egészséges a fizikai állapotom se. 57 kilóról -májusban- októberre 42 lettem. Nem akarom kifejteni hosszasan, mert regényt tudnék írni, annyi a lényeg, hogy pl ilyenkor már nem jártam edzésre, mert nem bírta a testem. Karácsonykor viszont beindult a nagy binge folyamat, megettem egy bödön mandulát, azután nem ment a visszaállás. Ez a későbbi falásroham bulémiává nőtte ki magát. Ez 15 évesen történt meg először. Most 17 vagyok, még mindig nem szabadultam tőle.

Szóval most itt vagyunk, már szerencsére ritkán jelentkezik nálam ez a szépség, de teljesen meg szeretnék tőle szabadulni. Nem csak azért, mert visszahíztam tőle, hanem mert számtalan hátulütője van, 0 előnye.

Amiért úgy gondoltam, hogy a mai nap egy tökéletes indulás lehetne... Tesin ma csináltunk méréseket, 164 cm és.... 56.6 kg ami természetesen rohadtul nagyot ütött.. Magamat nyugtatom ugyan, hogy most más, mint anno, most az izom miatt vagyok ennyi (ami egyébként 34%), ettől függetlenül nem érzem magam kellemesen a bőrőmben. Természetesen számtalanszor próbáltam újrakezdeni, talán most van egy indulópont, és egy platform, ahol számon tarthatom az utamat.

Terveim közt van a heti 4 edzés, amiből 2 rúdtánc (ezért is lettem amúgy ennyire izmos) 2 pedig itthoni kb 1 órás edzés. Naponta be fogok számolni mindenről, hogy mit ettem, hogy hogy érzem magam, remélem ezt tartani fogom.
 

Egyelőre szerintem ennyi elég is lesz, remélem este is jelentkezem. 

xx

ps. tervezek új designt, csak nem igazán ismerem a szabadidő fogalmát